Papst verurteilt Nationalismus und will den Frieden stärken – kath.ch
- wandte sich Franziskus gegen die Verfolgung eigener strategischer Interessen in der internationalen Politik. Frieden entstehe durch «Arten von Politik, die fähig sind, das Ganze, die Entwicklung aller, in den Blick zu nehmen».
- erinnerte der Papst auch an Ziele der Europäischen Union: «Fernstehende zu vereinen, die Völker in ihrem Inneren willkommen zu heissen und niemanden für immer als Feind stehen zu lassen.» Aber wenn er an die leidgeprüfte Ukraine denke, frage er sich, wo ihre angemessenen Anstrengungen für den Frieden blieben.
- der «unheilvolle Weg der ‘ideologischen Kolonisierung’», die Unterschiede auslösche. Als Beispiel nannte Franziskus «die sogenannten Gender-Kultur» oder Freiheitskonzepte, die sich negativ auswirkten, «indem sie zum Beispiel ein sinnwidriges ‘Recht auf Abtreibung’ als Errungenschaft rühmen». Abtreibung sei jedoch immer eine tragische Niederlage.
- Allerdings dürfe dabei die Einzigartigkeit der Staaten nicht ausser Acht gelassen werden. Mit Blick auf Brüssel erklärte er, benötigt werde «ein Ganzes, das die Teile nicht plattdrückt, und Teile, die sich gut in das Ganze integriert fühlen». Europa dürfe sich nicht «in eine zerfliessende, wenn nicht gar gasförmige Wirklichkeit» verwandeln – «zu einer Art abstrakten Überstaatlichkeit, die das Leben der Völker vergisst».
- Stattdessen solle ein Europa aufgebaut werden, das den Menschen in den Mittelpunkt stelle, so der Papst, der zugleich «wirksame politische Ansätze für eine bessere demographische Entwicklung und zugunsten der Familie» forderte. Eine Politik, die etwa Ministerpräsident Orban verfolgt.
- betonte Staatspräsidentin Katalin Novak in ihrer Rede an den Papst, zitierte etwa aus dem ungarischen Grundgesetz. «Wir sind Verbündete. Gemeinsam verteidigen wir das menschliche Leben, die Frau und den Mann als Individuen und als Menschen, die zusammenkommen (…), aber auch die Freiheit von Menschen, die die anders denken und leben», führte Novak anschliessend aus.
- Franziskus erinnerte seinerseits die Ungarn an ihre christlichen Wurzeln und die damit verbundenen Werte, beispielsweise bei der Aufnahme von Geflüchteten.
- «Deshalb ist es dringlich, dass wir als Europa an sicheren und legalen Wegen arbeiten, a
- szeretnék néhány gondolatot megosztani, Budapestet mint a történelem, a hidak és a szentek városát szemlélve.
- Budapest ma az egyik olyan európai város, ami nagy számú zsidó lakossággal bír, egy olyan ország központja, amely ismeri a szabadság értékét és amely miután a diktatúrákért magas árat fizetett, küldetésként magában hordozza a demokrácia kincsének és a béke álmának őrzését.
- szeretnék Budapest alapítására utalni, amelyről ebben az évben ünnepélyesen emlékeznek meg. Ez ténylegesen 150 évvel ezelőtt, 1873-ban történt három város, a Duna nyugati partján fekvő Buda és Óbuda, valamint a túlparton fekvő Pest egyesítésével.
- Abban a világban azonban, amelyben élünk, a közösségi politika és a multilateralizmus iránti szenvedély mintha már a múlté lenne: úgy látszik, végig kell néznünk, ahogy a béke álmát éneklő kórusnak sajnálatosan leáldozik, miközben a háború szólistái törnek utat maguknak.
- elengedhetetlen, hogy újra felfedezzük az európai lelket: az alapító atyák lelkesedését és álmát, olyan államférfiakét, akik tudtak a saját korukon, a nemzeti határokon és a közvetlen szükségleteken túlra tekinteni és olyan diplomáciát kialakítani, amely képes volt egységet alkotni ahelyett, hogy a szakadékokat szélesítette volna.
- gondolva a meggyötört Ukrajnára is –: vajon hol vannak a békét szolgáló kreatív erőfeszítések?
- Európa számára is, amely a népek közötti hidakra épül, szükséges mindegyikük hozzájárulása anélkül, hogy ez bármelyikük egyediségét csorbítaná.
- harmóniára van szükségünk: egy olyan egészre, amely nem nyomja agyon a részeket, és olyan részekre, amelyek jól illeszkednek az egészbe, de megőrzik saját identitásukat.
- olyan Európára gondolok, amely nem válik
- az önmagára hivatkozó populizmus áldozatává, de nem is válik cseppfolyós, sőt gáznemű dologgá, egyfajta absztrakt szupranacionalizmus képviselőjévé, amely nem vesz tudomást a népek életéről.
- Ez az „ideológiai gyarmatosítás” alantas útja, amely eltünteti a különbségeket – mint az úgynevezett gender-kultúra esetében – vagy a szabadság beszűkített fogalmait helyezi az élet valósága elé, például vívmányként dicsekedve az értelmetlen „abortuszhoz való joggal”, ami mindig tragikus vereséget jelent
- Budapest leghíresebb hídja, a Lánchíd segít abban, hogy egy ilyen Európát képzeljünk el, egy sok különböző láncszemből állót, amelyek az összetartozásban találják meg szilárdságukat. Ebben segítségünkre van a keresztény hit, és Magyarország „hídépítő” lehet, kihasználva sajátos ökumenikus jellegét: itt különböző felekezetek élnek egymás mellett, ellentétek nélkül – emlékszem az összejövetelre, melyen együtt voltam velük másfél évvel ezelőtt –, tisztelettudóan, építő szellemben együttműködve.
- Ehelyett milyen csodálatos, ha egy személy- és emberközpontú Európát építünk, ahol hatékony születés- és családpolitika működik, mint amilyet ebben az országban oly gondosan művelnek, ahol a különböző nemzetek egy családot alkotnak, amelyben mindegyikük növekedését és egyediségét ápolják.
- Budapest a szentek városa – az Elnök Asszony Szent Erzsébetről beszélt
- Szent Istvánra, Magyarország első királyára,
- Boldog Gizella és fia, Szent Imre
- egyfajta végrendeletet jelentenek a magyar nép számára. Ma megígérték nekem, hogy kapok majd egy példányt belőle, várom is! Néhány nagyon aktuális sort találhatunk benne: „Arra kérlek, hogy mindenütt és mindenekben a szeretetre támaszkodva ne csak atyafiságodhoz és a rokonságodhoz, vagy a főemberekhez, avagy a gazdagokhoz, a szomszédhoz és az itt lakóhoz légy kegyes, hanem az idegenekhez is.”
- Az Alaptörvény
- szeretnék köszönetet mondani
- karitatív és oktatási intézmények támogatásáért,
- megpróbáltatásnak kitett keresztényeknek nyújtott konkrét segítségért.
- Az állam és az egyház közötti termékeny együttműködés gyümölcsöző, azonban meg kell őriznie a megfelelő határokat, hogy ilyen is maradjon.
- és ne köteleződjön el a hatalom sajátos logikája mellett
- Ennélfogva megparancsolom neked, fiam, hogy a jövevényeket jóakaratúan gyámolítsad és becsben tartsad, hogy nálad szívesebben tartózkodjanak, mintsem másutt lakjanak” (Intelmek, VI). Ez a téma, a befogadás, ami napjainkban sok vitára ad okot, minden bizonnyal összetett. Azonban azok számára, akik keresztények, az alapvető viszonyulás nem lehet más, mint amit Szent István hátrahagyott, ezt tanulva Jézustól, aki azonosította magát a befogadandó idegennel (vö. Mt 25,35). Krisztusra gondolva, aki jelen van a konfliktusok, a szegénység és az éghajlatváltozás elől menekülő, kétségbeesett testvéreink sokaságában, kell a problémával foglalkoznunk kifogások és halogatás nélkül.
- Ezért sürgető, hogy mint Európa, biztonságos és törvényes utakon, közös eljárásmódokon dolgozzunk egy olyan sorsfordító kihívással szemben
- Szent Lászlót és Szent Margitot
- Mindszenty Józsefre, Boldog Apor Vilmos és Boldog Meszlényi Zoltán vértanú püspökökre, valamint Boldog Batthyány-Strattmann Lászlóra.
- Ők, megannyi különböző hitvallású igaz emberrel együtt, Hazátok atyái és anyái. Rájuk szeretném bízni ennek a számomra oly kedves országnak a jövőjét
- zeretnélek biztosítani benneteket közelségemről és imáimról minden magyarért, külön is gondolva azokra, akik az anyaországon kívül élnek,
- Isten, áldd meg a magyart!
- Budapest a hidak városa. Fentről szemlélve a „Duna gyöngyszeme” éppen a hídjainak köszönhetően mutatja meg különlegességét, amelyek összekötik a város részeit,
Posted from Diigo. The rest of diigo_peter-news.blogspot.com/ group favorite links are here.
